Kihagyás

Emelt érettségi gyakorló feladatok

Az alábbi oldalon az elmúlt évek emelt szintű informatika érettségi feladatai találhatóak.

RGB színek (2023. tavasz)

INFORMATIKA EMELT SZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA 2023. május 22. 8:00

Fényképek számítógépes tárolására sokféle képformátumot ismerünk. A legegyszerűbb típusok az eredeti kép pixeleihez tartozó színértékeket tárolják, például ilyen a BMP vagy a fényképezőgépek által használt RAW formátum. Az ilyen képállomány bináris, melynek első néhány bájtja a kép jellemzőit írja le, míg a további bájtok sorfolytonosan a kép egy-egy pixelének színét adják meg.

Ebben a feladatban egy RAW formátumú fájlból átalakított szöveges állományt kell feldolgoznia. A kep.txt szöveges állomány egy 640×360 méretű, RGB kódolású képet ír le. Az állomány csak a képpontok színét tartalmazza sorfolytonosan, azaz a fájl 360 sorának mindegyike 640 képpontból, képpontonként három színértékből áll. Az első szám a piros (Red), a második szám a zöld (Green) és a harmadik szám a kék (Blue) értéket tartalmazza. Az RGB értékek 0 és 255 közötti egészek, melyeket a fájlban egy-egy szóköz választ el.

Részlet az állomány első néhány sorából (az alábbi példákban szereplő számhármasok félkövér betűstílussal vannak kiemelve):

0 85 112 0 86 113 0 86 113 0 86 113 0 86 113 0 86 113 …
0 86 111 0 86 111 0 86 113 0 86 113 0 86 113 0 86 113 …
0 86 113 0 86 113 0 86 113 0 86 113 0 86 113 1 87 114 …
0 86 113 0 86 113 0 86 113 0 86 113 1 87 114 1 87 114 …

Az első sor első három száma a kép bal felső képpontjának színe, azaz RGB(0, 85, 112), míg a második sor harmadik pixelének színe RGB(0, 86, 113), a negyedik sor hatodik oszlopában lévő képpont színe RGB(1, 87, 114).

A szöveges állomány által leírt kép:

e_inf_23maj_fl

Készítsen programot, amely az állomány adatait felhasználva megoldja az alábbi feladatokat! A program forráskódját mentse rgb néven! A program megírásakor a felhasználó által megadott adatok helyességét, érvényességét nem kell ellenőriznie, és feltételezheti, hogy a beolvasandó adatok a leírtaknak megfelelnek.

A képernyőre írást igénylő részfeladatok esetén – a mintához tartalmában hasonlóan – írja ki a képernyőre a feladat sorszámát (például: 2. feladat:), és utaljon a kiírt tartalomra is! Ha a felhasználótól kér be adatot, jelenítse meg a képernyőn, hogy milyen értéket vár! Mindkét esetben az ékezetmentes kiírás is elfogadott.

  1. Olvassa be a kep.txt állomány tartalmát, és tárolja el a 640×360 képpont színét!
  2. Kérje be a felhasználótól a kép egy pontjának sor- és oszlopszámát (a számozás mindkét esetben 1-től indul), és írja a képernyőre az adott képpont RGB színösszetevőit a minta szerint!
  3. Világosnak tekintjük az olyan képpontot, amely RGB-értékeinek összege 600-nál nagyobb. Számolja meg és írja ki, hogy a teljes képen hány világos képpont van!
  4. A kép legsötétebb pontjainak azokat a pontokat tekintjük, amelyek RGB-értékeinek összege a legkisebb. Adja meg, hogy mennyi a legkisebb összeg, illetve keresse meg az ilyen RGB összegű pixeleket, és írja ki mindegyik színét RGB(r,g,b) formában a mintának megfelelően!
  5. A képen a kék ég látható közepén egy felhővel. Az ég és a felhő színe között jelentős különbség van, így az ég-felhő határvonal programmal is felismerhető. Ennek megtalálásához készítsen függvényt hatar néven, amely megadja, hogy egy adott sorban van-e olyan hely a képen, ahol az egymás melletti képpontok kék színösszetevőinek eltérése meghalad egy adott értéket! A függvény kapja meg paraméterként a sor számát, illetve az eltérés értékét, melyek egészek! A függvény visszatérési értéke egy logikai érték legyen, amely megadja, hogy az adott sorban volt-e az eltérést meghaladó különbség az egymás melletti képpontok kék színében!
  6. Keresse meg a képen a felhő első és utolsó sorát az előzőleg elkészített függvény segítségével úgy, hogy eltérésként 10-et ad meg a függvénynek bemenetként! Adja meg az első és az utolsó olyan sor sorszámát, ahol az eltérés a soron belül valahol 10-nél nagyobb!

Minta

Példa a szöveges kimenetek kialakításához:
2. feladat:
Kérem egy képpont adatait!
Sor:180
Oszlop:320
A képpont színe RGB(184,183,181)
3. feladat:
A világos képpontok száma: 7837
4. feladat:
A legsötétebb pont RGB összege: 197
A legsötétebb pixelek színe:
RGB(0,85,112)
RGB(0,86,111)
RGB(0,86,111)
6. feladat:
A felhő legfelső sora: 103
A felhő legalsó sora: 280

Építményadó (2022. tavasz)

Egy Balaton-parti önkormányzat építményadót vezet be. Az adó mértéke a telken lévő építmény alapterületétől és a teleknek a Balatontól mért távolságától függ.

A telkeket a Balatonparttól mért távolságtól függően három sávba sorolták be. Az A sávba azok a telkek kerültek, amelyek 300 méternél közelebb vannak a tóhoz a B sáv az előzőn túl 600 méter távolságig terjed, a többi telek a C sávba tartozik. Az építmény után négyzetméterenként fizetendő összeg sávonként eltérő, azonban, ha az így kiszámított összeg nem éri el a 10.000 Ft-ot, akkor az adott építmény után nem kell adót fizetni.

A testületi döntést az Adó Ügyosztály egy mintával készítette elő, amely csupán néhány utca adatait tartalmazza. Ezek az adatok az utca.txt fájlban vannak. A fájl első sorában a három adósávhoz tartozó négyzetméterenként fizetendő összeg található A, B, C sorrendben, egy-egy szóközzel elválasztva:

800 600 100 
33366 Aradi 8A C 180 
22510 Aradi 8B C 137 
90561 Aradi 10 C 168 

A többi sorban egy-egy építmény adatai szerepelnek egy-egy szóközzel elválasztva. Az első a telek tulajdonosának ötjegyű adószáma; egy tulajdonosnak több telke is lehet. A második adat az utca neve, amely nem tartalmazhat szóközt. A harmadik adat a házszám, majd az adósáv megnevezése, végül az építmény alapterülete következik. A minta harmadik sorában például azt látjuk, hogy a 33366 adószámú tulajdonos telke az Aradi utca 8A-ban található, és a C sávba eső telken álló építmény alapterülete 180 m2.

A fájl legfeljebb 1000 telek adatait tartalmazza. A feladat megoldása során kihasználhatja, hogy a fájlban az adatok utca, azon belül pedig házszám szerinti sorrendben következnek.

Készítsen programot, amely az utca.txt állomány adatait felhasználva az alábbi kérdésekre válaszol! A program forráskódját mentse epitmenyado néven! (A program megírásakor a felhasználó által megadott adatok helyességét, érvényességét nem kell ellenőriznie, és feltételezheti, hogy a rendelkezésre álló adatok a leírtaknak megfelelnek.)

A képernyőre írást igénylő részfeladatok esetén – a mintához tartalmában hasonlóan – írja ki a képernyőre a feladat sorszámát (például: 3. feladat), és utaljon a kiírt tartalomra is! Ha a felhasználótól kér be adatot, jelenítse meg a képernyőn, hogy milyen értéket vár! Mindkét esetben az ékezetmentes kiírás is elfogadott.

  1. Olvassa be és tárolja el az utca.txt állományban talált adatokat, és annak felhasználásával oldja meg a következő feladatokat!
  2. Hány telek adatai találhatók az állományban? Az eredményt írassa ki a mintának megfelelően a képernyőre!
  3. Kérje be egy tulajdonos adószámát, és írassa ki a mintához hasonlóan, hogy melyik utcában, milyen házszám alatt van építménye! Ha a megadott azonosító nem szerepel az adatállományban, akkor írassa ki a „Nem szerepel az adatállományban.” hibaüzenetet!
  4. Készítsen függvényt ado néven, amely meghatározza egy adott építmény után fizetendő adót! A függvény paraméterlistájában szerepeljen az adósáv és az alapterület, visszaadott értéke pedig legyen a fizetendő adó! A következő feladatokban ezt a függvényt is felhasználhatja.
  5. Határozza meg, hogy hány építmény esik az egyes adósávokba, és mennyi az adó összege adósávonként! Az eredményt a mintának megfelelően írassa ki a képernyőre!
  6. Bár az utcák többé-kevésbé párhuzamosak a tó partjával, az egyes porták távolsága a parttól az utcában nem feltétlenül ugyanannyi. Emiatt néhány utcában – az ottani tulajdonosok felháborodására – egyes telkek eltérő sávba esnek. Listázza ki a képernyőre, hogy melyek azok az utcák, ahol a telkek sávokba sorolását emiatt felül kell vizsgálni! Feltételezheti, hogy minden utcában van legalább két telek.
  7. Határozza meg a fizetendő adót tulajdonosonként! A tulajdonos adószámát és a fizetendő összeget írassa ki a mintának megfelelően a fizetendo.txt állományba! A fájlban minden tulajdonos adatai új sorban szerepeljenek, a tulajdonos adószámát egy szóközzel elválasztva kövesse az általa fizetendő adó teljes összege.

Minta

Példa a szöveges kimenetek kialakításához
2. feladat. A mintában 543 telek szerepel. 
3. feladat. Egy tulajdonos adószáma: 68396 
Harmat utca 22 
Szepesi utca 17 
5. feladat 
A sávba 165 telek esik, az adó 20805600 Ft. 
B sávba 144 telek esik, az adó 13107000 Ft. 
C sávba 234 telek esik, az adó 3479600 Ft. 
6. feladat. A több sávba sorolt utcák: 
Besztercei 
Gyurgyalag 
Icce 
Kurta 
Rezeda 
Szepesi 
Példa a fizetendo.txt fájl kialakításához
38522 18000 
86379 0 
79906 12300 
73850 204000 
74143 100000 
59801 563200 
73011 70400 

(A fizetendo.txt fájl a megadott forrásállomány esetén 519 adatsort fog tartalmazni.)

Gödrök (2021. tavasz)

Egy teljesen sík terepen a talaj olyan anyagból van, ami nem ereszti át a vizet. Ezen a területen egy egyenes mentén munkagépekkel 10 méter széles csatornát építenek. A munka még nem készült el, ezért a csatorna mélysége nem állandó, helyenként a felszín is érintetlen. A már elkészült résszel, mint különálló gödrök sorozatával foglalkozik a feladat. Az egyszerűbb kezelés érdekében a gödröket úgy tekintjük, hogy oldalfaluk függőleges, teljes szélességben azonos mélységű, így a keresztmetszeti kép jól leírja a terepviszonyokat.

A melyseg.txt fájlban méterenként rögzítették, hogy azon a szakaszon milyen mélyen van a gödör alja. Minden sor egy-egy egész számot tartalmaz, amely a mélység értékét mutatja – szintén méterben. A fájl legfeljebb 2000 számot tartalmaz, értékük legfeljebb 30 lehet. Tudjuk, hogy az első és az utolsó méteren sértetlen a felszín, tehát ott biztosan a 0 szám áll.

Például: Melyseg

A fenti példában látható keresztmetszeti képen a melyseg.txt bemeneti fájl tartalmának a kezdete látható. Az egyszerűbb szemléltetés miatt a forrásfájlban külön sorokban szereplő értékeket itt az ábrán egymás mellett szerepeltetjük. Leolvasható, hogy az első méteren 0 a mélység. Az első gödör a 7. méteren kezdődik. Az első gödör 16 méter hosszan tart, legnagyobb mélysége 4 méter, térfogata 440 m3. A második gödör a 26. méternél kezdődik, 3 méter hosszan tart, térfogata 60 m3.

Készítsen programot, amely a melyseg.txt állományt felhasználva az alábbi kérdésekre válaszol! A program forráskódját mentse godor néven! (A program megírásakor a felhasználó által megadott adatok helyességét, érvényességét nem kell ellenőriznie, feltételezheti, hogy a rendelkezésre álló adatok a leírtaknak megfelelnek.)

A képernyőre írást igénylő részfeladatok eredményének megjelenítése előtt írja a képernyőre a feladat sorszámát (például: 2. feladat)! Ha a felhasználótól kér be adatot, jelenítse meg a képernyőn, hogy milyen értéket vár! Az ékezetmentes kiírás is elfogadott.

  1. Olvassa be és tárolja el a melyseg.txt fájl tartalmát! Írja ki a képernyőre, hogy az adatforrás hány adatot tartalmaz!
  2. Olvasson be egy távolságértéket, majd írja a képernyőre, hogy milyen mélyen van a gödör alja azon a helyen! Ezt a távolságértéket használja majd a 6. feladat megoldása során is!
  3. Határozza meg, hogy a felszín hány százaléka maradt érintetlen és jelenítse meg 2 tizedes pontossággal!
  4. Írja ki a godrok.txt fájlba a gödrök leírását, azaz azokat a számsorokat, amelyek egy-egy gödör méterenkénti mélységét adják meg! Minden gödör leírása külön sorba kerüljön! Az állomány pontosan a gödrök számával egyező számú sort tartalmazzon! A godrok.txt fájl első két sorának tartalma:
    2 2 2 2 4 4 3 2 2 3 3 4 4 3 2 2 
    2 2 2 
    
  5. Határozza meg a gödrök számát és írja a képernyőre!
  6. Ha a 2. feladatban beolvasott helyen nincs gödör, akkor „Az adott helyen nincs gödör.” üzenetet jelenítse meg, ha ott gödör található, akkor határozza meg, hogy
    1. mi a gödör kezdő és végpontja! A meghatározott értékeket írja a képernyőre! (Ha nem tudja meghatározni, használja a további részfeladatoknál a 7 és 22 értéket, mint a kezdő és a végpont helyét)
    2. a legmélyebb pontja felé mindkét irányból folyamatosan mélyül-e! Azaz a gödör az egyik szélétől monoton mélyül egy pontig, és onnantól monoton emelkedik a másik széléig. Az eredménytől függően írja ki a képernyőre a „Nem mélyül folyamatosan.” vagy a „Folyamatosan mélyül.” mondatot!
    3. mekkora a legnagyobb mélysége! A meghatározott értéket írja a képernyőre!
    4. mekkora a térfogata, ha szélessége minden helyen 10 méternyi! A meghatározott értéket írja a képernyőre!
    5. a félkész csatorna esőben jelentős mennyiségű vizet fogad be. Egy gödör annyi vizet képes befogadni anélkül, hogy egy nagyobb szélvihar hatására se öntsön ki, amennyi esetén a víz felszíne legalább 1 méter mélyen van a külső felszínhez képest. Írja a képernyőre ezt a vízmennyiséget!

Minta

Minta a szöveges kimenetek kialakításához
1. feladat 
A fájl adatainak száma: 694

2. feladat 
Adjon meg egy távolságértéket! 9
Ezen a helyen a felszín 2 méter mélyen van.

3. feladat 
Az érintetlen terület aránya 10.09%.

5. feladat 
A gödrök száma: 22

6. feladat 
a) 
A gödör kezdete: 7 méter, a gödör vége: 22 méter. 
b) 
Nem mélyül folyamatosan. 
c) 
A legnagyobb mélysége 4 méter. 
d) 
A térfogata 440 m^3. 
e) 
A vízmennyiség 280 m^3. 

Meteorológiai jelentés (2020. tavasz)

Az ország területén néhány városból rendszeres időközönként időjárás táviratokat küldenek. A távirat egy rövid szöveges üzenet, amely a főbb időjárási információkat tartalmazza. Rendelkezésünkre áll az ország területéről egy adott nap összes távirata.

A tavirathu13.txt szövegállomány egy adott hónap 13. napjának időjárás adatait tartalmazza. Egy távirat adatai egy sorban találhatóak egymástól szóközzel elválasztva. Egy sorban 4 adat szerepel a következőképpen.

1. oszlop 2. oszlop 3. oszlop
település szöveg (2 karakter) A település kétbetűs kódja
idő szöveg (óópp formátumban) A mérés időpontja
szélirány és -erősség szöveg (5 karakter) szélirány 3 karakter, -erősség 2 karakter A szél iránya fokban vagy szöveggel és sebessége csomóban megadva
hőmérséklet egész szám (2 karakter) Mért hőmérséklet (nem negatív)

A sorok száma legfeljebb 500. Az adatok idő szerint rendezettek.

Például:

BP 0300 32007 21
PA 0315 35010 19
PR 0315 32009 19
SM 0315 01015 20
DC 0315 VRB01 21
SN 0315 00000 21

A példában látható, hogy 03:15-kor PR településen 320 fokos irányból 9 csomós szél fújt. A hőmérséklet 19 °C volt. Ugyanekkor DC településen változó (VRB) szélirány volt 1 csomós szélsebességgel, a hőmérséklet 21 °C volt.

Készítsen programot, amely a tavirathu13.txt állomány adatait felhasználva az alábbi kérdésekre válaszol! A program forráskódját mentse metjelentes néven! (A program megírásakor a felhasználó által megadott adatok helyességét, érvényességét nem kell ellenőriznie, feltételezheti, hogy a rendelkezésre álló adatok a leírtaknak megfelelnek.)

A képernyőre írást igénylő részfeladatok eredményének megjelenítése előtt írja a képernyőre a feladat sorszámát (például: 3. feladat)! Ha a felhasználótól kér be adatot, jelenítse meg a képernyőn, hogy milyen értéket vár! Az ékezetmentes kiírás is elfogadott.

Az eredmény megjelenítését és a felhasználóval való kommunikációt a feladatot követő minta alapján valósítsa meg!

  1. Olvassa be és tárolja el a tavirathu13.txt állomány adatait!
  2. Kérje be a felhasználótól egy város kódját! Adja meg, hogy az adott városból mikor érkezett az utolsó mérési adat! A kiírásban az időpontot óó:pp formátumban jelenítse meg!
  3. Határozza meg, hogy a nap során mikor mérték a legalacsonyabb és a legmagasabb hőmérsékletet! Jelenítse meg a méréshez kapcsolódó település nevét, az időpontot és a hőmérsékletet! Amennyiben több legnagyobb vagy legkisebb érték van, akkor elég az egyiket kiírnia.
  4. Határozza meg, azokat a településeket és időpontokat, ahol és amikor a mérések idején szélcsend volt! (A szélcsendet a táviratban 00000 kóddal jelölik.) Ha nem volt ilyen, akkor a „Nem volt szélcsend a mérések idején.” szöveget írja ki! A kiírásnál a település kódját és az időpontot jelenítse meg.
  5. Határozza meg a települések napi középhőmérsékleti adatát és a hőmérséklet-ingadozását! A kiírásnál a település kódja szerepeljen a sor elején a minta szerint! A kiírásnál csak a megoldott feladatrészre vonatkozó szöveget és értékeket írja ki!
    1. A középhőmérséklet azon hőmérsékleti adatok átlaga, amikor a méréshez tartozó óra értéke 1., 7., 13., 19. Ha egy településen a felsorolt órák valamelyikén nem volt mérés, akkor a kiírásnál az „NA” szót jelenítse meg! Az adott órákhoz tartozó összes adat átlagaként határozza meg a középhőmérsékletet, azaz minden értéket azonos súllyal vegyen figyelembe! A középhőmérsékletet egészre kerekítve jelenítse meg!
    2. A hőmérséklet-ingadozás számításhoz az adott településen a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet különbségét kell kiszámítania! (Feltételezheti, hogy minden település esetén volt legalább két mérési adat.)
  6. Hozzon létre településenként egy szöveges állományt, amely első sorában a település kódját tartalmazza! A további sorokban a mérési időpontok és a hozzá tartozó szélerősségek jelenjenek meg! A szélerősséget a minta szerint a számértéknek megfelelő számú kettőskereszttel (#) adja meg! A fájlban az időpontokat és a szélerősséget megjelenítő kettőskereszteket szóközzel válassza el egymástól! A fájl neve X.txt legyen, ahol az X helyére a település kódja kerüljön!

Minta

Minta a szöveges kimenetek kialakításához
2. feladat
Adja meg egy település kódját! Település: SM
Az utolsó mérési adat a megadott településről 23:45-kor érkezett.
3. feladat
A legalacsonyabb hőmérséklet: SM 23:45 16 fok.
A legmagasabb hőmérséklet: DC 13:15 35 fok.
4. feladat
BP 01:00
DC 02:15
SN 03:15
BC 04:45
DC 04:45
SN 05:15
SN 05:45
KE 08:45
BC 11:45
5. feladat
BP Középhőmérséklet: 23; Hőmérséklet-ingadozás: 8
DC Középhőmérséklet: 29; Hőmérséklet-ingadozás: 15
SM Középhőmérséklet: 22; Hőmérséklet-ingadozás: 8
PA Középhőmérséklet: 21; Hőmérséklet-ingadozás: 7
SN Középhőmérséklet: 26; Hőmérséklet-ingadozás: 13
PR Középhőmérséklet: 21; Hőmérséklet-ingadozás: 8
BC NA; Hőmérséklet-ingadozás: 14
PP NA; Hőmérséklet-ingadozás: 6
KE NA; Hőmérséklet-ingadozás: 13
6. feladat
A fájlok elkészültek.
A BC.txt fájl tartalma
BC
00:45 ###
01:45 ####
02:45 ######
03:45 ##
04:45
05:45 ####
11:45
17:45 ########

Céges autók (2019. tavasz)

Egy cég 10 olyan autóval rendelkezik, amelyet a dolgozók igénybe vehetnek az üzleti ügyeik intézésére. Az autókat akár többnapos útra is elvihetik, illetve egy autót egy nap több dolgozó is elvihet. A rendszer az autók parkolóból való ki- és behajtását rögzíti. A parkoló a hónap minden napján 7-23 óra között van nyitva, csak ebben az időszakban lehet elvinni és visszahozni az autókat. Az autót mindig annak a dolgozónak kell visszahoznia, amelyik elvitte. Egyszerre csak egy autó lehet minden dolgozónál.

Az autok.txt fájl egy hónap (30 nap) adatait rögzíti. Egy sorban szóközökkel elválasztva 6 adat található az alábbi sorrendben.

Érték Típus Leírás
nap egész szám (1-30) a hónap adott napja
óra:perc szöveg (óó:pp formátumban) a ki- vagy a behajtás időpontja
rendszám 6 karakteres szöveg (CEG300-CEG309) az autó rendszáma
személy azonosítója egész szám (500-600) az autót igénybe vevő dolgozó azonosítója
km számláló egész szám a km számláló állása
ki/be hajtás egész szám (0 vagy 1) a parkolóból kihajtáskor 0, a behajtáskor 1

A sorok száma legfeljebb 500. Az adatok a napok szerint, azon belül óra és perc szerint rendezettek. Továbbá tudjuk, hogy a hónap első napján a cég mind a tíz autója a parkolóban volt.

Például:

...
5 07:30 CEG300 590 30580 0
5 14:16 CEG300 590 30656 1
5 17:00 CEG300 534 30656 0
5 19:03 CEG300 534 30784 1
...
15 09:53 CEG308 543 35048 0
17 11:16 CEG308 543 35746 1

A példában látható, hogy a CEG300 rendszámú autót az 5. napon kétszer is elvitték. Először 7:30-kor vitték el és 14:16-kor hozta vissza az 590-es dolgozó. A kivitelkor a kilométerszámláló állása 30 580 km volt, amikor visszahozta 30 656 km volt. Másodszor 17:00-kor vitte el az 534-es dolgozó az autót és 19:03-kor hozta vissza. A CEG308 rendszámú autót pedig a 15. napon vitte el az 543-as dolgozó és a 17. napon hozta vissza.

Készítsen programot, amely az autok.txt állomány adatait felhasználva az alábbi kérdésekre válaszol! A program forráskódját mentse cegesauto néven! (A program megírásakor a felhasználó által megadott adatok helyességét, érvényességét nem kell ellenőriznie, feltételezheti, hogy a rendelkezésre álló adatok a leírtaknak megfelelnek.)

A képernyőre írást igénylő részfeladatok eredményének megjelenítése előtt írja a képernyőre a feladat sorszámát (például: 3. feladat)! Ha a felhasználótól kér be adatot, jelenítse meg a képernyőn, hogy milyen értéket vár! Az ékezetmentes kiírás is elfogadott.

Az eredmény megjelenítését és a felhasználóval való kommunikációt a feladatot követő minta alapján valósítsa meg!

  1. Olvassa be és tárolja el az autok.txt fájl tartalmát!
  2. Adja meg, hogy melyik autót vitték el utoljára a parkolóból! Az eredményt a mintának megfelelően írja a képernyőre!
  3. Kérjen be egy napot és írja ki a képernyőre a minta szerint, hogy mely autókat vitték ki és hozták vissza az adott napon!
  4. Adja meg, hogy hány autó nem volt bent a hónap végén a parkolóban!
  5. Készítsen statisztikát, és írja ki a képernyőre mind a 10 autó esetén az ebben a hónapban megtett távolságot kilométerben! A hónap végén még kint lévő autók esetén az utolsó rögzített kilométerállással számoljon! A kiírásban az autók sorrendje tetszőleges lehet.
  6. Határozza meg, melyik személy volt az, aki az autó egy elvitele alatt a leghosszabb távolságot tette meg! A személy azonosítóját és a megtett kilométert a minta szerint írja a képernyőre! (Több legnagyobb érték esetén bármelyiket kiírhatja.)
  7. Az autók esetén egy havi menetlevelet kell készíteni! Kérjen be a felhasználótól egy rendszámot! Készítsen egy X_menetlevel.txt állományt, amelybe elkészíti az adott rendszámú autó menetlevelét! (Az X helyére az autó rendszáma kerüljön!) A fájlba soronként tabulátorral elválasztva a személy azonosítóját, a kivitel időpontját (nap. óra:perc), a kilométerszámláló állását, a visszahozatal időpontját (nap. óra:perc), és a kilométerszámláló állását írja a minta szerint! (A tabulátor karakter ASCII-kódja: 9.)

Minta

Minta a szöveges kimenetek kialakításához
2. feladat
30. nap rendszám: CEG300
3. feladat
Nap: 4
Forgalom a(z) 4. napon:
12:50 CEG303 561 ki
19:17 CEG308 552 be
4. feladat
A hónap végén 4 autót nem hoztak vissza.
5. feladat
CEG300 6751 km
CEG301 5441 km
CEG302 5101 km
CEG303 7465 km
CEG304 6564 km
CEG305 5232 km
CEG306 7165 km
CEG307 6489 km
CEG308 6745 km
CEG309 1252 km
6. feladat
Leghosszabb út: 1551 km, személy: 506
7. feladat
Rendszám: CEG304
Menetlevél kész.
A CEG304_menetlevel.txt fájl tartalma
...
588 21. 16:58 13452 km 23. 20:28 14335 km
512 24. 16:58 14335 km 26. 22:21 15041 km
504 27. 13:47 15041 km